Településrendezési eljárásba való kapcsolódás

2023. 03. 28-án Egyesületünk benyújtotta a bekapcsolódási kérelmét településrendezési eszközök módosítására irányuló eljárásba Pilismarót polgármesterének, egyúttal eljuttattuk kifogásunkat is a tervezett kavicsbánya létesítésével kapcsolatban, valamint felajánlottuk segítségünket is a képviselő-testületnek a településrendezési szerződés és az eljárás jogszerű lezárásához.

A DUNAKÉKE Egyesület véleménye a Pilismaróton tervezett kavicsbánya létesítéséről

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Ellenezzük az eljárás bármilyen módon történő további folytatását.

2. Elkerülhetetlennek tartjuk a semmis településrendezési szerződés megszüntetését.

3. Szükségesnek tartjuk a lakosság valós adatokon alapuló széles körű tájékoztatását.

4. Kérjük, a már benyújtott közérdekű-adatigényléseinket teljesíteni szíveskedjenek.

5. A településrendezési szerződés:

   1. egésze érvénytelen, mert a képviselő-testület a szerződéskötést megelőzően nem hagyta jóvá a részletes telepítési tanulmánytervet, ami érvényességi kellék,

   2. a konkrét cél vonatkozásában részlegesen érvénytelen, mert közhatalmi döntés meghozatalára nem lehet szerződéses kötelezettséget vállalni,

   3. ha esetleg nem érvénytelen, lehetetlenülés folytán akkor is megszűnt,

   4. ha a fentieket figyelmen kívül is hagyjuk, teljesülhet a településrendezési eljárás olyan lefolytatásával is, melynek a végén – akár egy helyi népszavazás eredményeként – a bányaterületté nyilvánításra nem kerül sor.

6. A fenti okokból az eljárás maga is olyan lényeges eljárási hibákkal terhelt, melyek miatt az esetlegesen elfogadott rendeletet várhatóan megsemmisítené a Kúria.

7. Az ingatlanok tulajdonosai – a hatástanulmányban foglaltakkal szemben – nem tudnak arról, hogy termőföldjük más célú hasznosításának az engedélyezése folyamatban lenne.

8. A beruházás jelenleg nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel.

9. Egy sóderbánya nyitása jelentős terhet róna nemcsak Pilismarótra hanem az egész a Dunakanyarra. E hatásokat az alapvető jogok biztosa jelentése is elemzi.

10. Az ÉDUVIZIG és az Országos Vízügyi Igazgatóság szakmai véleményében megállapította, hogy a bánya létesítése minőségileg és mennyiségileg is befolyásolhatja a vízbázist, így megnövelné a talajvíz párolgását, fokozná a környék kiszáradását.

11. A WWF szakemberei több védett növényt találtak a környéken és további fokozottan védett fajt is feltételeznek, melyekre a környezeti hatástanulmány nem terjed ki.

12. A környezeti hatástanulmány nem terjed ki a tervezett bánya szomszédos településekre gyakorolt hatásaira, holott komoly zajártalmak, valamint a közúti közlekedésre gyakorolt negatív hatások várhatóak.

13. Pilismarót Tájképvédelmi terület, szerepel a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében, az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút közvetlenül a bánya területe előtt menne el.

RÉSZLETES VÉLEMÉNY

1. Előzmények

2022. október 20. óta többször is elhangzott a Polgármester Úr részéről, hogy a bányanyitás érdekében településrendezési eljárás van folyamatban. Többször is közérdekű adatigényléssel fordultunk az Önkormányzathoz, hogy Pilismarót mely területét érinti a településrendezési eljárás, milyen eljárás van folyamatban, ha van folyamatban eljárás, az egészen pontosan mire irányul, és mely szakaszában tart, milyen költségek keletkeztek eddig, valamint kértük, hogy vonjanak be minket a településrendezési eljárásba.

Mindezekre érdemi választ nem kaptunk. Bár az ezzel kapcsolatos iratok bizonyára a Polgármester Úr rendelkezésére állnak, azokat a jelen véleményhez mellékletként csatoljuk. A legutóbbi – 2023. február 28-i – testületi ülésen ismételten elhangzott a Polgármester Úrtól, hogy a Völgyzugoly Kft.-nek az eddigi munkálataiért a GM-PRO Kft. által kifizetésre került 1.397.000 Ft és 638.000 Ft. Az ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésre nem kaptunk még választ (lásd.: 1–3. mellékletek).

2. A bányanyitással kapcsolatos álláspontunk

Ellenezzük az eljárás bármilyen módon történő további folytatását, és elkerülhetetlennek tartjuk a tárgyban kötött semmis településrendezési szerződés megszüntetését.

2.1. A szerződés jogszabálysértő volta

2.1.1. Előzmények

A rendelkezésünkre álló eddigi információk alapján határozott álláspontunk, hogy mind a településrendezési szerződés, mind az eddigi eljárás súlyosan jogszabálysértő. 2023. január 9-én nyílt levéllel fordultunk az önkormányzati képviselőkhöz, kérve többek között, hogy a szerződéssel kapcsolatban a falu félrevezető tájékoztatását akadályozzák meg, és azt is, hogy az első testületi ülésen az Önkormányzat jogászának bevonásával a képviselő-testület jelezze a bányavállalkozónak, hogy a településrendezési szerződéssel kapcsolatban nem kötelezheti semmiféle lépésre az önkormányzatot.

A nyílt levélben idéztük

1. 1. a TASZ állásfoglalását, amely szerint:

„A bányavállalkozó felszólítása teljesen abszurd: az önkormányzat még ha akarta, se tudta volna vállalni a HÉSZ módosítását egy szerződésben, bírósági gyakorlat is van rá, hogy közhatalom-gyakorló nem szerződhet a konkrét közhatalmi döntés meghozatalára. Tehát még ha ezt olvasná ki a szerződésből a vállalkozó, az akkor is érvénytelen lenne, így nem követelhető. Azonban nem is olvashatja ezt ki: egyetértek az álláspontotokkal, miszerint itt maximum az eljárások megindítása olvasható a szövegből. Azonban kollégáimmal egyeztetve az is világossá vált, hogy ennek jogi korlátja is van: nem vállalhatja önkormányzat döntések meghozatalát szerződésben.”,

b) az EMLA állásfoglalását, amely szerint:

„A településrendezési szerződést az Építési törvény szabályozza, és megállapítja, hogy a szerződés alapján az önkormányzatok kötelesek a módosítási eljárást megindítani és lefolytatni […] Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szerződés alapján az önkormányzat még azt sem vállalta, hogy lefolytatja az eljárást, csak azt, hogy megindítja,” akkor egyértelmű, hogy a bányát támogató megszólalásoknak nincs jogi alapja, az önkormányzatot nem terheli semmilyen felelősség, ha nem nyílik meg a bánya végül.

Ráadásul a szerződésben szerepel az is, hogy megszűnik a szerződés, ha a cél megvalósulása meghiúsul, szóval éppen hogy szabadul a kötelezettség alól az önkormányzat, ha nem lesz meg a bánya”, és végül

c) Tétényi Éva főépítész asszony 2022. december 8-i képviselő-testületi ülésen elhangzott nyilatkozatát:

„A településrendezési szerződésnél a harmadik fél állja a költségeket […] az Étv. Minden lehetőséget megad az önkormányzatoknak, hogy un. 3 lábú szerződést kössenek […] Az mi még fontos, hogy a településrendezési szerződésben sem az önkormányzat, sem a finanszírozó fél nem köthet ki semmit. Ezt csak azért mondom, hogy attól nem kell félni, hogy aki finanszírozza, ő azt mond amit akar, mert hogy ennek jogszabályi háttere van, egyeztetési fórumok vannak, szakmai rész van, környezeti értékelés van, tehát nem vállalhat semmit. A háromlábú szerződés semmire nem kötelezi, sem az önkormányzatot, sem a finanszírozó felet. Nem is kötelezheti.”

Mindezek alapján röviden összefoglaljuk a szerződéssel kapcsolatos álláspontunkat.

2.1.2. A településrendezési szerződés

a) egésze érvénytelen, mert a képviselő-testület a szerződéskötést megelőzően nem hagyta jóvá a részletes telepítési tanulmánytervet, ami érvényességi kellék,

b) a konkrét cél vonatkozásában részlegesen érvénytelen, mert közhatalmi döntés meghozatalára nem lehet szerződéses kötelezettséget vállalni,

c) lehetetlenülés folytán megszűnt vagy

d) teljesülhet a településrendezési eljárás olyan lefolytatásával is, melynek a végén – akár egy helyi népszavazás eredményeként – a bányaterületté nyilvánításra nem kerül sor.

2.1.2.1. Álláspontunk szerint a szerződés e körben lehetetlen célra irányult, vagy jogszabályba ütközik, ez azonban nem teszi érvénytelenné a szerződés fennmaradó részét.

A Kúria az Önkormányzat által megbízott ügyvéd által idézett határozatában kizárólag azért találta jogszerűnek az adópolitika meghatározott irányú alakítására vonatkozó önkormányzati vállalást, mert az nem eredményezte közvetlenül a jogalkotási jogról való lemondást.

Ebből épp az következik, hogy ha az Önkormányzat konkrétan meghatározott tartalmú jogalkotási célt vállal szerződésben, akkor a szerződéses kikötés semmissége fel fog merülni.

A Kúriai határozat továbbá más jogszabályi környezetben született, a per tárgyát képező szerződést 2007-ben kötötték. Mivel a jogalkotó 2018. január 1-jei hatállyal a területrendezési szerződést közigazgatási szerződésnek minősítette.

Abban a kérdésben, hogy közhatalmat gyakorló szerv közhatalmi elemet is hordozó cselekményre vállalhat-e egyáltalán kötelezettséget, és ha igen, az kikényszeríthető-e, a bírósági gyakorlat arra mutat, hogy ilyen kötelezettség bírósági úton nem kényszeríthető ki.

2.1.2.2. Az Étv. 30/A. § (2) bekezdése szerint a településrendezési szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről. A telepítési tanulmányterv pontos tartalmi elemeit a jegyzőnek kellett volna meghatároznia, és ez alapján a beruházónak a tervet elkészítenie. ilyen tanulmányterv azonban nem készült, a képviselő-testület pusztán a GM-PRO Kft. képviselőjének általános és hiányos tájékoztatása alapján döntött a beruházás támogatásáról.

A telepítési tanulmányterv léte egyaránt feltétele a szerződéskötésnek, és a településrendezési eszközök módosításának is.

2.1.2.3. Ha a szerződés részlegesen érvénytelen, a feleknek az érvényes részét kell teljesítenie, ez a jelen esetben megvalósul akkor is, ha a képviselő-testület nem szavazza meg a HÉSZ módosítását.

2.1.2.4. Az is kijelenthető, hogy a településrendezési szerződés teljesítése lehetetlenné vált, azaz a szerződés megszűnt, mivel a szerződéskötésbe a korábbi polgármester és a képviselő-testület belebukott, a választáson jelentős szempont volt a beruházáshoz való viszony, a szerződést az új polgármester és képviselő-testület sem tudta azóta sem teljesíteni, erre nem is igazán törekedett.

2.1.3. A tervezett beruházással érintett terület szinte teljes egészében termőföld. Ez kihat a beruházás megvalósíthatóságára, vizsgálni szükséges a tényleges tulajdonviszonyokat, és azt, hogy a termőföld más célú hasznosítása engedélyezése iránti eljárások megindultak-e, ha igen, lezárultak-e, és milyen eredménnyel.

A 2019-ben készült környezetvédelmi hatástanulmány (48. oldala) szerint az érintett terület egy része termőföld, vagy erdő, amelyek más célú hasznosítása iránti eljárás a hatástanulmány készítője szerint akkor folyamatban volt.

Valójában az utakat, illetve egy agyaggödröt leszámítva a terület egésze termőföld vagy erdő – a környezetvédelmi hatástanulmányban szereplő táblázat és a településrendezési szerződés 1.1. és 1.2. pontjának összevetéséből kitűnik, hogy a szerződés nem terjed ki olyan ingatlanra, ami a környezetvédelmi hatástanulmányban nem szerepel.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerint az engedély négy évig hatályos. Erdő esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 79. § (1)–(2) bekezdése szerint az erdő igénybevételét főszabály szerint szintén négy évig, bányászati igénybevétel céljából legfeljebb a műszaki üzemi terv érvényességének a lejártáig lehet engedélyezni. Ha az eljárás 2019. decemberében (a környezetvédelmi hatástanulmány készítésének idején) valóban folyamatban volt, az engedélyek a közeljövőben hatályukat vesztik.

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály bányatelket megállapító PE/V/1267-15/2020. számú határozata szerint:

a) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Földhivatali Osztály előírása alapján: „A tervezett beruházás átlagnál jobb minőségű termőföldet is érint, ezért azok más célú hasznosítása nem javasolt.”

b) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Földhivatali Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály előírása alapján: „A vizsgált területen a közhiteles hatósági nyilvántartás adatai szerint két ismert nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint: 2517 („Pilismarót-Felső-Szélesek”), valamint 2518 („Pilismarót-Eminenciások I.”).”

c) A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály előírása alapján: „Az erdészeti hatóság az igénybevételt csak megfelelő térmértékű csereerdősítés mellett tartja elfogadhatónak”.

Az Energiaügyi Minisztérium Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tataibányai Járási Hivatal KE-06/KTO/00156-7/2020. számú határozatát megsemmisítő KMF/2199-1/2023-EM számú határozatában egyebek mellett azt is rögzíti a földügyi hatóságot idézve:

„a Tfvt. 15/B. §-a értelmében célkitermelőhely, anyagnyerőhely és külfejtéses bányászati tevékenység céljából kizárólag általánosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető! […] Továbbá a más célú hasznosítási engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól”.

2.2. A településrendezési eljárás jogellenessége

A településrendezési szerződéssel kapcsolatban jelzett jogszabálysértések a településrendezési eljárásban eljárási hibaként jelentkeznek.

A szerződés megkötésével, és teljesítésével kapcsolatos hibák eljárási hibaként is jelentkeznek, mivel ezek a tárgyalásos eljárásnak is az elemei, és arra vezetnek, hogy az esetlegesen elfogadott rendeletet várhatóan megsemmisítené a Kúria.

A Kúria Köf.5.022/2022/8. számú határozatában rögzítette, hogy „jogszabályon alapuló véleményezési eljárás lefolytatása nélkül a helyi építési szabályzat, illetve annak módosítása nem fogadható el. A településrendezési eszköz módosításának elfogadását követően megindított véleményezési eljárás visszamenőleges hatállyal nem teszi közjogilag érvényessé a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak megsértésével megalkotott önkormányzati rendelkezést, mert az nem utólagos jóváhagyást jelent”.

2.3. A bányanyitás lakosságot érintő, és környezeti terhei

A bányanyitás olyan terhekkel járna, amelyek ellentételezéséről semmilyen költség-haszon elemzés nem ismert, és amelyek megtérítése részben nem is elképzelhető.

2.3.1. Ombudsmani jelentés

Egy sóderbánya nyitása jelentős terhet róna nemcsak Pilismarótra hanem az egész a Dunakanyarra. A sóderbányák negatív hatásait részletesen elemzi az Alapvető jogok biztosának AJB-1078/2012. számú jelentése is (4. mellékletként csatolva).

2.3.2.Az ÉDUVIZIG szakmai véleménye

Az ombudsmani jelentéssel egybecsengően az ÉDUVIZIG a következőket rögzíti.

A keletkező bányató szabad vízfelülete megnöveli a talajvíz párolgását. Az EDUVIZIG szakvéleménye alapján a felszín alatti vizek állapota romlott 2015 óta. A VGT3 értékelése során a víztest mind a vízmérleg, mind a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO), valamint a süllyedés teszt alapján is gyenge minősítést kapott. A tervezett bánya területe ráesik a dömösi üzemelő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai védőterületének „B” védőzónájára. A „B” védőzóna az 50 éves elérési időhöz számított védőterület, ami azt jelenti, hogy ha itt bejut egy szennyeződés a talajvízbe, az 50 évnél rövidebb idő alatt eljuthat a kutakba, valamint ez a terület a vízműkutak 50 éven belüli utánpótlási területe. Tehát a beavatkozás minőségileg és mennyiségileg is befolyásolhatja a vízbázist.

A hatástanulmányban nincsen olyan egyedi vizsgálat, amely számol a bányató felszín alatti vizekre gyakorolt hatásaival, nincs számszerűsítve, hogy mekkora vízelvonást jelentene a többletpárolgás valamint nem szerepel benne, hogy ezek a hatások milyen mértékben hatnának a vízbázis vízkivitelére A bánya területén keletkező bányató tovább fokozza a környék kiszáradását, nincsenek pontos adataink arra vonatkozólag, hogy a hőmérséklet emelkedésével milyen szinten nő a párolgás, a hatástanulmány nem tartalmazza azt.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság szakmai véleményében a következőket állapítja meg.

A bányaterület jelentős része több szempontból is felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriájú területnek minősül.

Az érintett felszín alatti víztest mennyiségi állapota is gyenge, ezért különösen fontos lenne hidrogeológiai modellezéssel megállapítani a bányató vizének talajvíz és Duna víz utánpótlódási arányait, valamint a párolgásra pontos számításokat végezni. A nagy tófelület miatt magas párolgási veszteség adódik, mely a modellezés eredményeitől függően, jelentősen csökkentheti a felszín alatti vízkészletet is.

A VGT3 jelentős vízgazdálkodási problémaként jegyzi a felszín alatti víz jelentős süllyedését nem vízigények kielégítése miatt témát (pl. kavicsbányászat), mely a felszín alatti vízre, ivóvízbázisokra és a természeti értékekre is negatív hatással van.

A szakmai véleményeket 5. és 6. számú mellékletként csatoljuk.

2.3.3. A KÉK ÓZON Kft. által készített környezeti hatástanulmány

A hatástanulmányt készítő cég a bejárást a területen a vegetációs időszak végén októberben végezte. Ezért a bejárás téves információt mutatott. A WWF szakemberi májusban végeztek bejárást, amikor is több védett növényt találtak a környéken és további fokozottan védett fajt is feltételeznek. Ennek megállapítására további felmérés szükséges.

A DINPI és a WWF leveleit 7–9. számú mellékletként csatoljuk.

A környezeti hatástanulmány nem terjed ki a tervezett bánya szomszédos településekre gyakorolt hatásaira. A hatástanulmány szerint a zaj megszűnik a Duna középvonalánál, jól lehet a víz felerősíti és gyorsabban viszi hangot, így a zajhatás kihat Zebegényre és Szobra.

Közúti forgalom aránytalanul nagy terhelést róna a 11-es számú főútra Pilismaróttól Esztergomig és Pilismaróttól-Budapestig

A hatástanulmányból:

125. o. (azonos tartalmú megállapítások a 100. és 164. oldalon): „A közúti szállításokra 7,5-20 t teherbírású, középnehéz és nehéz tehergépkocsikkal kerül sor, amelyekkel Esztergom irányában korlátozás nélkül, Budapest irányában Visegrád településig lehet a szállításokat végezni a térségben jelentkező kavics és homokos kavics igények (építkezéseknél jelentkező) kielégítése érdekében. A 20 %-os volument figyelembe véve naponta 40 fordulóval lehet a haszonanyagot kiszállítani, ami 2 x 40 = 80 j/nap forgalomnak felel meg napi 16 órás szállási időtartam alatt. A bánya területén nem lesz parkoló vagy szállítójárművek huzamosabb tárolására alkalmas parkoló, csak a szállításra várakozó járművek tartózkodnak a bánya területén.”

A Budapest irányában történő szállítás teljesen Pilismaróton menne keresztül, mivel a kijelölt bekötőút a falu Esztergom felé eső részén helyezkedik el:

94. o.: „Az előzetes felmérés alapján azonban a helyszíni adottságok és az esetleges környezeti hatás miatt ezeket a szállítási irányokat elvetettük, és a vizsgálat keretében egyedül a 6-os csomóponti irány megtartására tettünk javaslatot.”

128. o.: „A szállítási tevékenység számára rendelkezésre álló útvonal a 11-es főút Esztergom vagy Visegrád felé haladva.

kusztikai járműkategória	Átlagos napi forgalom, ÁNF
	Nappal (6-22 h)	Éjjel (22-6 h)
III.	80 j/nap	0 j/nap

”

2.4. További jogszabályi akadályok

2.4.1. Pilismarót teljes közigazgatási területe a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, illetve a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásairól szóló 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet szerinti Tájképvédelmi terület övezet elnevezésű országos övezet része. A rendelet 4. § (2) bekezdése szerint „A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében – a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – meg kell határozni

a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi szabályait,

b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.”.

A rendelet 4. § (3) bekezdése szerint bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

2.4.2. Pilismarót szerepel a 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet mellékletének 1.18. pontja és 3. 2. pontja szerint a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján ez azt jelenti, hogy az érintett területek kiemelkedő értékeket hordoznak, amiket mindenki köteles megóvni.

A törvény 3. § (4) bekezdése szerint

„A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen

a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,

b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,

c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,

d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,

e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,

f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.”

Megjegyezzük, hogy erre a Völgyzugoly Műhely Kft. munkaközi anyaga is kitér, jelezve azt is, hogy a terület erdőket, vízminőség-védelmi terület övezetét, nagyvízi meder övezetét, valamint honvédelmi és katonai célú terület övezetét is érinti.

2.4.3. Jelenleg nincs érvényes környezetvédelmi engedély, ennek hiányában nem adható ki bányászati engedély sem. (A környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő végzést 10. mellékletként csatoljuk.)

2.5. Egyéb, a bányanyitás ellen ható érintettségek

2.5.1. A környékbeli, szomszédos települések mind a turizmus, idegenforgalom fejlesztése felé indultak (Szob, Zebegény) A sóderbánya ezen a településekre is kihat, csökkentve a vendégéjszakák számát, bevételkiesését okozva mind a szállásadóknak, mind a településeknek. A két önkormányzat határozatát 11–12. mellékletként csatoljuk.

2.5.2. Több, mint 20 000 aláírás került átadásra 2022. december 3-án, akik mind ellenzik a bánya nyitását a Dunakanyarban valamint átadásra került 82 db helyiek által írt bányát ellenző levél. Az átadás-átvételi nyilatkozatokat 13–14. mellékletként csatoljuk. 15. mellékletként csatoljuk a beruházást ellenző szervezetek közös nyilatkozatát.

2.5.3. A tervezett EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút közvetlenül a bánya területe előtt menne el.

2.5.4. Tudomásunk szerint a bányanyitással érintett területen fekvő termőföldek tulajdonosait nem értesítette senki arról, hogy a bányanyitás miatt a termőföldjük más célú hasznosítása iránti eljárások megindultak volna. Megkerestük a tulajdonosokat, többen is ezt jelezték az Egyesület részére, nevüket adatvédelmi okokból nem közöljük.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a 2019-es környezetvédelmi hatástanulmányban ezzel ellentétes állítás szerepel, ahogy arra a 2.1.3. pontban is hivatkoztunk: a hatástanulmány szerzője azt a tájékoztatást kapta, hogy a más célú hasznosítás engedélyezése iránti eljárások folyamatban vannak.

2.6. A beruházás megtérüléséről nem állnak rendelkezésre információk

Nincs költség-haszon elemzés, amiben már a tájképi érték, a kikapcsolódási helyszín, a szénmegkötés, az ingatlanok értékcsökkenése, az épületek rongálódása, a szántóföldek érték- és terméscsökkenése, a vízbázis esetleges szennyeződése is megjelenik, és enélkül nem lehet pontosan tudni, hogy a bánya által ígért haszon milyen arányban van az általa okozott károkkal. A közérdekű adatigénylést, és az arra adott választ 16. mellékletként csatoljuk.