Alapító okirat

Az alapszabály azzal a céllal készült, hogy az alapító tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, egyesületet hozzanak létre Dunakanyar Kultúrtáj Környezetvédelmi Egyesület (a továbbiakban Egyesület) elnevezéssel, ezen okiratban meghatározott céljainak elősegítésére.

I. Az egyesület adatai

1.1. Az egyesület adatai:

  1. Az egyesület neve: Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: DUNAKÉKE Egyesület
  3. Az egyesület székhelye: 2028 Pilismarót, Kossuth L. u. 5/a

1.2. Az Egyesület működési területe:

Dunakanyar – Visegrádi-hegység – Pilis területén belül Esztergom, Pilismarót, Dömös, Visegrád, valamint Szob, Zebegény, Kismaros, Nagymaros közigazgatási területe.

  1. 1.3. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. Az egyesület célja, tevékenysége

2.1. Fogalmak

Dunakanyar:A Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyam a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, folyásiránya pedig nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország legzöldebb területe, kiemelt turisztikai térség.

Kultúrtáj: elsősorban örökségvédelmi kategória, olyan emberi tevékenység által alakított, kulturális jelentőségű természeti területet takar, amely az ember és a természet együttélését, a civilizáció és a természet kölcsönhatását reprezentálja. {Magyar megnevezése a 2001. évi LXIV. tv. 38.§ szerint történelmi táj. UNESCO Világörökségi Egyezmény; Granadai Egyezmény (1985); Európai táj egyezmény (2000)}

Dunakanyar Kultúrtáj: “Dunakanyar Kultúrtáj” (1993-2000, kulturális – Kultúrtáj): Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe (27/2015. (VI. 2.) MvM. rendelet)„A magyarországi középső régióban a Duna-kanyarban a vulkanikus Visegrádi-hegység egységet alkot a Börzsöny-hegységgel, amely a folyón helyezkedik el és a Pilis-hegység kíséri őket, amelyek a mész- és dolomit dunántúli hegylánc legmagasabb csúcsával rendelkeznek. Mindkét hegyláncot azonos típusú erdők borítják. A középkori források erre az egész területre Pilis néven hivatkoznak” (UNESCO Világörökségi pályázat

2.2. Az egyesületünk célja

  • Pilismarót község fejlesztésében való közreműködés, különösen településfejlesztési tevékenységek, egészségmegőrző tevékenységek, természet- és környezetvédelmi tevékenységek és a turizmus fejlesztésének elősegítése és támogatása.
  • Dunakanyar – Visegrádi-hegység – Pilis környezet- és természetvédelme, valamint a „Dunakanyar-Kultúrtáj” építészeti és tájegységi arculatának megőrzése;
  • Aktívan hozzájárulni az ökológiai sokszínűség megőrzéséhez, a – társadalmi és emberi szempontból egyaránt – fenntartható fejlődéshez és a környezettudatos gazdálkodási és állampolgári magatartási formák kialakításához;
  • Az eljövendő generációk érdekei iránti felelősségvállalás;
  • A környező, védelemre szoruló élőhelyek, a hely- és kultúrtörténeti épített örökség felkutatása, felügyelete, értékmegóvása;
  • A helyi lakosságban (elsősorban a fiatal generáció számára) a természet- és környezetvédelem fontosságának tudatosítása. (Vegyük észre, hogy milyen csodálatos helyen élünk!)

2.3. Az egyesület tevékenysége

  • Partnerségi kapcsolat kialakítása az érintett önkormányzatokkal;
  • A partnerség elvének érvényesítésével, civil résztvevőként, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó – az emberek környezetére, egészségére, jólétére, valamint a természeti környezetre negatív hatásokat gyakorló – előkészítési és döntési folyamatok befolyásolása.
  • A lakosság tájékoztatása a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint az őket érintő, környezetükkel kapcsolatos önkormányzati döntésekről és hatósági eljárásokról.
  • Környezetet károsító, tájegységbe nem illő beruházások megakadályozása.
  • Ügyfélként kapcsolódni minden olyan hatósági eljáráshoz, mely érinti a Dunakanyar – Visegrádi-hegység – Pilis területét és hatással van mind a természeti, mind az épített környezetre, valamint az itt élő lakosság életminőségére.
  • Tagjaink indítványozására vagy lakossági visszajelzés alapján (szolgáltatás keretében és jellegével) gyakorlati segítséget nyújtani hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában, valamint az illegális szemétlerakók felszámolásában, a lerakás megelőzésében.
  • Környezet- és egészségkultúra kialakítása érdekében kirándulások, táborok, családi programok, előadás-sorozatok, sporttevékenységek megszervezése.
  • Szakmai és mozgalmi kérdésekben közös állásfoglalások, ajánlások, sajtónyilatkozatok kiadását kezdeményezni és országos akciókat szervezni.
  • Kapcsolatot létesíteni más helyi szervezetekkel, valamint hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel (civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Pilisi Parkerdő Zrt.).
  • Ismeretterjesztő kampányt szervezni a Dunakanyar, elsősorban Pilismarót természeti és épített értékeinek megismerésére a turizmus fejlesztése érdekében.
  • Támogatni minden olyan tevékenységet, mely a természet és az emberi környezet (bioszféra) állapotának felmérésére, állapotváltozásainak figyelemmel kísérésére, a károsító tényezők feltárására, mérséklésére és megszüntetésére irányul.
  • Elősegíteni a hagyományos, népi építészeti értékek fennmaradását, a tájegységi jellegzetességek továbbélését a környezettel harmonizáló építészet megerősödését.
  • Felkutatni a védendő épületeket, lehetőséget keresni kihasználásukra, felújításukra pályázatok útján, helyi védelembe vételi eljárások elindítása.
  • Figyelemmel kísérni a régészeti értékek és lelőhelyek sorsát, törekedni ezek megóvására és megismertetésére.

III. Tagdíj

3.1. Az egyesület tagjai az egyesület működési költségének fedezésére vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, mely

rendes tagok részére: 20 000 Ft

pártoló tagok részére: 7 000 Ft

A tagdíjat megalakuláskor, a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően pedig legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Pártoló tagoknak a tagi felvétel után, a közléstől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

IV. A tagság

Az egyesület rendes tagokból, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

  1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az egyesület célkitűzéseivel egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Ez a tagság szavazati joggal jár.
  2. Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi természetes, illetve jogi személy, aki/amely támogatja az egyesület céljait, rendeltetését és törekszik azok megvalósítására. Aki a belépési nyilatkozatban, illetve az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület alapszabályát, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését elfogadja, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vagyoni hozzájárulással vállalja.
  3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az elnökség javaslata alapján és a közgyűlés jóváhagyó döntése után az a természetes személy, aki az egyesület, ill. a környezete érdekében kifejtett kimagasló eredményei alapján azt kiérdemelte. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem kötelezett, az egyesület rendezvényeire meghívást kap. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

V. A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor, az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az új jelentkező jelentkezhet rendes illetve pártoló tagnak is.

Az új belépő aki rendes tagnak jelentkezik, fél éves próbaidő elteltével kaphat szavazati jogot. Ez idő alatt megismerjük őt, a hozzáállását az egyesülethez, aktív részvételét az egyesületi munkában

Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyöntetű, nyílt szótöbbséggel való megvizsgálás útján dönt az új tagok felvételéről.

A határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül, írásban foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.
Az elutasító határozat esetén a kérelmező a közgyűléshez fordulhat, amely a következő rendes ülésén határoz a kérelemről. A közgyűlési tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VI. A tagsági jogviszony

6.1. A tagok jogai

6.1.1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

  • az egyesület tevékenységében részt venni;
  • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
  • a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
  • az egyesület irataiba betekinteni;
  • az egyesület szerveit és tevékenységét érintő kérdések megtárgyalására ajánlásokat tenni;
  • tájékoztatást igényelni az egyesület bármely tevékenységéről;
  • arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
  • A tag választhat és választható az egyesület szerveibe.
  • A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
  • A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazati joggal rendelkezik.
  • Az egyesület az átláthatóság elvén működik, ami azt jelenti, hogy a rendes tagok számára elérhető legyen az egyesülettel kapcsolatos minden információ.

6.1.2. Az egyesület pártoló tagjainak jogosultságai:

  • Személyesen, (jogi személy a képviselője útján is) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein, azonban szavazati joga nincs és tisztségre nem választható.
  • Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, ajánlásokat tehet az egyesület szerveit és tevékenységét érintő kérdések megtárgyalására.
  • Tájékoztatást igényelhet az egyesület egyes tevékenységeiről.
  • A vonatkozó feltételek teljesítése esetén igénybe veheti a rendes tagokat megillető szolgáltatásokat, valamint élhet az egyesület külső kapcsolatrendszeréből fakadó lehetőségekkel.
  • Külön megállapodás alapján – az általa vállalt vagyoni hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

6.2. A tagok kötelezettségei

6.2.2. Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

  • Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • Az egyesület céljainak és eredményességének elősegítése.
  • Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  • Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak a reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  • Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
  • Köteles az egyesület működésében aktívan részt venni.
  • Titoktartási kötelezettség terheli minden olyan információval kapcsolatban, mely az egyesület belső működésével, folyamatban lévő ügyeivel van összefüggésben.
  • Nyilatkozatot külső fél számára, az egyesületet érintő ügyekben csak a tagokkal előre egyeztetett módon tehet.

6.2.3. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

  • Az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
  • A vállalt hozzájárulás megfizetése.
  • Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • Nem elvárás, hogy az egyesület működtetésében aktívan közreműködjön, mindamellett, hogy a proaktív közreműködés lehetősége mindenki előtt nyitva áll, az egyesület ezt továbbra is örömmel fogadja.

6.3. A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik a tag

  • kilépésével,
  • halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
  • tag kizárásával,
  • törlésével.
  1. Kilépés: A tag a tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól.
  2. Kizárás: A tagnak a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi rendes tag kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

– A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.

– Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti.

– A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

– Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

  1. Fellebbezés: A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezést nyújthat be. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
  2. Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, amennyiben a tag elhunyt, illetve – felszólítás ellenére – a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A tagdíjfizetést legkésőbb minden év február 15-ig kell teljesíteni. A késedelembe esett tagot az elnökség köteles haladéktalanul, írásban felszólítani a teljesítésre. Ha a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor törléssel megszűnik a tagsági jogviszonya.

6.4. Tiszteletbeli tagok

  1. A tiszteletbeli cím azoknak a személyeknek adományozható, akik kimagasló tevékenységükkel az egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő és erkölcsi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel továbbra is a szakszövetség rendelkezésére állnak, vagy az egyesület érdekében hosszú időn keresztül kimagasló tevékenységet fejtettek ki és korábban az egyesület vezetésében valamely tisztséget betöltöttek.
  2. A tiszteletbeli címek felsorolását és adományozásának rendjét külön szabályzatban kell meghatározni.
  3. A tiszteletbeli cím adományozása az egyesület elnökségének előterjesztése alapján az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

6.5. Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselő, illetve a egyesület rendes tagságába felvételt kérő személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más civil szervezetnél is betölt.
Tagi felvétel esetén meg kell vizsgálni, hogy a más civil szervezet tevékenysége összhangban van-e az egyesület tevékenységével.
Vezetői tisztségnek számít az adott szervezetben való elnöki, alelnöki, illetve az adott szervezet oldalán történő adminisztrátori, moderátori poszt betöltése.

VII. Az egyesület szervei

7.1. Az egyesület szervei:

  • Közgyűlés
  • Elnökség

7.2. A Közgyűlés

  • A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
  • A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

7.2.1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  • az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

7.2.2. A közgyűlés összehívása

  • A közgyűlésen csak a tagok és az elnökség által meghívottak vehetnek részt.
  • A közgyűlést az elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  • Az egyesület köteles összehívni a közgyűlést és amennyiben szükséges többségi szavazással dönteni a következő témák kapcsán:
    – az egyesület vagyonát érintő kérdésekben,
    – bármely elnökségi tag az egyesület céljaival ellentétes vagy általában véve kifogásolható cselekedetei miatti szankciók megvitatására,
    – bármilyen, az egyesület által szervezett esemény lebonyolításának részleteivel kapcsolatos tájékoztató miatt (így biztosítva a megfelelő arányú részvételt),
    – hivatalos pereljárásba való belépés kapcsán,
    – egyéb más szervezetekkel való szorosabb együttműködések megkezdése előtt.
  • Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
  • A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
  • A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
  • Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  • A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosul részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  • A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  • A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
  • A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg

7.2.3. Rendkívüli közgyűlés:

Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
– az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.2.4. Közgyűlési dokumentumok

  1. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
  2. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
  • az egyesület nevét és székhelyét;
  • a közgyűlés helyét és idejét;
  • a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  • a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
  • A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelenlévő tag hitelesíti.

7.2.5. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesíti;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

7.2.6. Írásbeli határozat

Az elnökség a határozat tervezetét a tagok vagy alapítók részére megküldi a közgyűlési meghívóval azonos módon. A tagoknak a tervezet kézhezvételétől számított 10 napon belül kell, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.

A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

VIII. Elnökség

Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 1 év időtartamra.

8.2. Vezető tisztviselő

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
  • A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

8.2.1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  • a megbízás időtartamának lejártával;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Lemondás: A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8.3. Az egyesület vezető tisztségviselői

Az egyesület törvényes képviseletének ellátására mindhárom elnökségi tag jogosult, előzetes egyeztetés után.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme mindhárom elnökségi tag esetében: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja mindhárom elnökségi tag esetében: önálló.

8.4. Az elnökség feladat és hatásköre

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • az éves beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztviselők megválasztásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, ideértve a rendes vagy pártoló tag által feltett bármely, egyesületet érintő működési vagy ügyviteli kérdést;
  • a rendes tagság, illetve a pártoló tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok kialakítása, megőrzése, adatvédelem megtartása, iratbetekintés és nyilvánosság biztosítása;
  • szakmai munka irányítása,
  • a médiának – bármely formában történő – egységes nyilatkozat tétele;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • a működőképesség fenntartása;
  • a tagdíjak megfizetésének nyilvántartása, a tagdíjjal összefüggő intézkedések megtétele,
  • tagi felvételekben való döntés;
  • minden egyéb olyan feladat, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és amit jogszabály vagy az alapszabály nem delegál más ügyintéző vagy döntéshozó szerv hatáskörébe.

8.5. Elnökségi ülések

  • Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  • Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
  • Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
  • Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

8.6. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

IX. Az egyesület gazdálkodása és vagyona

  • Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a vezetők javaslata alapján a közgyűlés határoz meg.
  • Az egyesület tagjai és pártoló tagjai jogosultak az éves tagdíj mértékét meghaladó pénzbeli vagy természetbeni adományokkal is pártolni az egyesület tevékenységét. Az egyesület vagyonát gyarapíthatják a célokkal összefüggésben elnyert támogatások vagy pályázatok.
  • Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
  • Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
  • Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
  • Az egyesület a céljai megvalósításáért végzett munkáért térítést fizethet (pl. szakértői díj).
  • A gazdálkodás közvetlen irányításáért a három tagú vezetőség felel.
  • Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből ill. a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
  • Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

X. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik:

a) jogutód nélküli megszűnés esetében, azaz ha

a.a.) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

a.b.) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

a.c.) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

a.d.) az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

b) Jogutódlással történő megszűnés esetében, azaz amikor az egyesület egyesülettel egyesül vagy egyesületekre válik szét.

c) A jogutód nélküli megszűnés okai megléte esetében.

XI. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

2021. március. 01.

Korcsák Mónika Elnök
Varga Katalin Vezetőségi tag
Korcsák Gergely Vezetőségi tag