Meghívásos pályázat keretében részt vettünk a MagNET Bank MagHáz Alapítványának Zöldebb városok és városi fenntartható vízgazdálkodás témában kiírt pályázatán. Igaz, hogy Pilismarót nem város, de pályázatunkkal sikerült bekerülni az első 5 pályázó közé. Pályázati anyag; 2020-as áradat
A Magyarországon tapasztalható klímaváltozás a Duna melletti településeken is érezteti hatását. Azt gondolhatnánk, hogy a Duna mellett van víz bőven, de a mérések szerint a területen a talajvíztükör gyenge minőségű, és ez az elmúlt 5 évben romlott. Ez köszönhető egyrészt a csapadékszegény időszakoknak, a forró nyaraknak, másrészt a Duna medersüllyedésének is.
Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti hegyek lábánál fekszik, a terület a Duna felé lejt. Pilismarót település körül intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A falu feletti domboldalakról régebben kivágták a fákat cserjéseket és területeket szántóföldi művelésbe vonták. A szántók vízvisszatartó, vízmegtartó képessége elenyésző a gyepekéhez, erdős részekhez képest, kiváltképp akkor, amikor a talaj éppen fedetlen. Ez a folyamat a klímaváltozás miatt fokozódó intenzív csapadékesemények hatására növeli a talajeróziót és sárelöntéseket okozott.
Pilismaróton is az egyszerre lehulló csapadék nagy mennyisége lemossa a talajréteget, eltömíti az út melletti árkokat, így a sár az alsóbb házakat mossa el. 2020. júniusában a leesett eső által keletkezett sárlavina több milliós kárt okozott az ingatlanokban. A domborzati viszonyok miatt a szántóföldekről a nagy mennyiségű esőnek a házak felé van lefolyása. A védekezés első része, hogy kb. 200-300 m-en vissza kell fogni a vizet, megtartva ezzel a termőréteget is.
Ezt kétféle módon tudjuk megtenni: lehet fás-cserjés sávot ültetni, vagy lehet holtfából, rőzséből font sövényt készíteni, illetve kombinálható is a kettő. A WWF szakértői Franciaországban jártak tanulmányi úton, ahol ilyen sövényeket telepítettek a szántóföldek mellett a sárelöntések megelőzése érdekében.
A Holtfás – Benjes-sövény lényege a holtfákból, száradékokból, vesszőkből és fiatal hajtásokból készült sövény rövid időn belül képes saját életre kelni.
A vesszők kihajtanak, a holtfa elkorhad és tápanyaggá válik. A sövény élőhelyet biztosít állatok számára, a sündisznók, a cickányok, a gyíkok, a törékeny kuszmák és a varangyok menhelyre lelnek a sövényben. A madarak – a feketerigó, a vörösbegy és az ökörszem – fészkelnek benne. A hasznos rovarok, mint a vad méhek és a dongók menedéket találnak és ugyancsak fészket építenek.
Viszonylag egyszerűen készíthető, méterenként 2 db 2 m hosszú faoszlop, gödörfúró és sok-sok rőzse, bármilyen gally vagy faág szükséges hozzá, illetve sok kézi munka. Füzérradványon most készítenek ilyet, települési szinten itthon ez most elég újszerű.
Ezt a Benjes-sövényt kombinálható élő cserjékből álló bokros sávval, amiben a szokásosnál sűrűbben kell ültetni a töveket, több sorban. A természetben előforduló, őshonos fajokat használnánk, mint pl. húsos és veresgyűrű som, mogyoró, kányabangita, közönséges fagyal, egres, közönséges és csíkos kecskerágó, bokorfűz fajok (vízigényes), fekete bodza, mezei juhar, ükörkelonc, kökény, csipkebogyó.
A telepítésnek közösség építő értéke is van, hiszen a WWF és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereivel, valamint a gazdák és az érintett ingatlan tulajdonosok bevonásával valósulna meg a projekt.
A Benjes-sövény telepítésével példát tudnánk állítani a többi település elé is, tapasztalatokat tudnánk velük megosztani, hiszen a vízmegtartás közös érdekünk. Egyesületünk a projektet nem engedi el, tovább visszük, felkutatva a lehetőségeket és az érintetteket. Szeretnénk megismertetni mindenkivel ezt a módszert, hogy ne legyenek olyan események Pilismaróton, mint a 2020-as villámárvíz.