A helyi jelentőségű védett természeti területté való nyilvánítás jelentősége és folyamata

Mit jelent a tájvédelem?

Tájvédelem során olyan értékeket védünk, amelyek nem tartoznak hozzá klasszikusan sem a környezetvédelem, sem a természetvédelem, sem a műemlékvédelem területéhez.
A tájértékek hordozója, amelyek lehetnek természeti, vagy kultúrtörténeti elemek, elemegyüttesek, illetve maga a tájkép is lehet érték.
A tájvédelem célja és feladata a tájkarakter (tájjelleg) és az azt alakító jellemző, értékes tájelemek megőrzése elsősorban a természeti adottságokkal összhangban lévő (hagyományos) tájhasználat fenntartásával.
A tájképvédelmi övezetek lehatárolásának célja azoknak az összefüggő területeknek a kijelölése, amelyek a természeti adottságok és rendszerek, valamint az emberi tevékenység sajátos kölcsönhatása következtében a táj látványa szempontjából megkülönböztetett fontosságúak.
A helyi jelentőségű védett területeken lehetőség van arra, hogy a település közelében jellemző tájszerkezet, tájképi elemek megőrződjenek, valamint a település környékének jellemző élővilága is megmaradjon.
Éppen ezért kérelmeztük 2021. május 05-én a helyi jelentőségű védett természeti területté való nyilvánítást, „Pilismarót település táji környezete, Dunakanyar, mint kultúrtáj természeti kincseinek megőrzése” néven. Térkép itt! (A védelembe vett terület pirossal jelölve)

Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás fontossága

Pilismarót teljes közigazgatási területe a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, illetve a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásairól szóló 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet szerinti Tájképvédelmi terület övezet elnevezésű országos övezet része.
Tájképvédelmi területi övezetre is adhatnak ki bányászati engedélyt, de a „Bányászati tevékenység folytatását a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával szabad folytatni.”
Mi vonatkozik a kivett helyekre?
„ kivett hely : ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni.”
Tehát itt is a helyi természetvédelmi hatóság határozhatja meg, hogy milyen feltételekkel lehet bányát nyitni.

Ennek az övezetnek a tájkép védelmének érdemi megalapozása és az ezt szolgáló szabályozás az települési önkormányzatok feladatköre.

A terület védelembevételével el kell készíteni a Természetvédelmi kezelési tervet, melyben meg kell határozni, hogy a területen mely tevékenységek folytathatóak.
Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén is ki kell kérni az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélyét, hogy az adott tevékenység folytatható-e azon területen.

Az elsőfokú természetvédelmi hatóság pedig a település jegyzője.

A települési önkormányzat jegyzőjét természetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésének d) és e) pontjai jelölik ki.

A Korm. rendelet 22-23. §-ai meghatározzák, hogy a jegyző milyen ügytípusokban jár el természetvédelmi hatóságként. Eszerint, ha védelembe vett területen akarnak környezetkárosító beruházást nyitni, a természetvédelmi törvény szerint be kell vonni a természetvédelmi hatóságot, ami első fokon a jegyző.

Elindult-e a folyamat?

Kérdésünkre ezt a választ kaptuk: „Folyamatban van! Az új képviselők beiktatása után a Helyi Értéktár Bizottság tárgyalja elsőként, de erről a falugyűlésen is szó lesz”

Kategória: Levelek | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük