A Pilismarótra tervezett sóderbánya visszavont környezetvédelmi engedélyének ügyében a május 26-án elhalasztott tárgyalást a Győri Ítélőtábla június 30-ra tűzte ki. A halasztás oka, hogy lehetőséget biztosítsanak ombudsman perbe lépésére.
Az Alapvető Jogok Biztosa AJB-1619/2022 számú határozatában értesítette a Bíróságot, hogy nem kíván a perben érdekelt félként részt venni. A határozat ellen panasszal és kérelemmel éltünk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé.
Tisztelt Dr. Kozma Ákos Úr!
Tisztelt Prof. Dr. Bándi Gyula Úr!
A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (nyilvántartási szám: 11-02-0002247; székhely: 2028 Pilismarót, xxxxx Képviseli: Korcsák Mónika, tel:xxxxxx) képviseletében írok Önöknek.
A Kúria Kfv. VI.38.029/2021/7. számú határozatával a Győri Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására kötelezte, a Pilismaróti sóderbánya környezetvédelmi engedélyének visszavonása miatti közigazgatási perben.
A Kúria helyt adott az alperes érvelésének, mely szerint az Ajbt. 33.§ (3) bekezdése biztosítja az alapvető jogok biztosának a beavatkozóként, illetve a Kp. időközben hatályba lépett fogalmai szerinti érdekelt félként való perbelépésének lehetőségét. Az Ajbt. 33. § (3) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés elleni közigazgatási perben beavatkozóként részt vehet.
[14] Az Ajbt. 1.§(2) bekezdés b) pontja szerint az „alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek, (a jövő nemzedékek érdekei) védelmére.
[15] Az Alaptörvény P cikk 1) bekezdése szerint A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
[16] A bíróságok az állam szervei, ezért kötelességük az Alaptörvény P cikk (1) bekezdése szerinti jövő nemzedékek érdekei védelmét elősegíteniük.
2022. 05. 18-án kéréssel fordultunk a Hivatal felé, melyben kértük az Ombudsman segítségét, hogy a jövő nemzedékek érdekeit képviselje a május 26-ra kiírt perben.
Az Alapvető Jogok Biztosa a Győri Törvényszék felé az AJB-1619/2022 számú határozatában jelezte, hogy nem kíván perbe lépni érdekelt félként.
A pilismaróti sóderbánya ügyében írt levelemre az Alapvető Jogok Biztosa a KBV-AJBH-65/2021 számú válaszában leírta:
„Tekintettel a kérdéskör komplex jellegére és környezetvédelmi jelentőségére az egészséges környezethez való alapvető jog, valamint az Alaptörvény P) cikkében meghatározott államcél vonatkozásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettes figyelemmel kíséri az ügyet.”
A Jövő Nemzedékének Szószólója pedig a AJB-3082/2021. számú válaszában
„Sajnálom, hogy a tájékoztatáson túl nem segíthettem, de természetesen a jövőben is a rendelkezésére állok minden olyan ügyben, amelynek vizsgálatára az Ajbt. a biztost feljogosítja.”
A törvény alkalmazásával és a Kúria döntésével megnyílt a lehetőség arra, – hogy a perbelépés lehetőségével élve – ténylegesen fel lehetne lépni a jövő nemzedékek érdekében. Ezzel egy olyan példát állítva, mely a későbbiekben precedenst teremthetne és a magyar ombudsmani hivatal nemzetközi megítélésben is pozitív szerepet tölthetne be.
Hiszen a Dunakanyar közepén egy olyan sóderbánya létesítése, ami egy egész régióra kihat, több ember jogait sérti:
– egészséghez való jog (Alaptörvény XX. cikk: „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország […] az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, […] a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”)
– az egészséges környezethez való jog (Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdés „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”)
– nemzet közös öröksége (Alaptörvény P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, […] vízkészlet, […] valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”)
A Szószóló több konferencián is beszél az emberi jogokról, a biztonságos, tiszta, egészséges, fenntartható környezethez való jogról.
„az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. október 8-i határozatáról a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogról, melyre már az EU május 2-án hatályba lépett 8. Környezetvédelmi Akcióprogramja is – mint a programban foglaltak megvalósulásának előfeltételére –hivatkozik.”
„a fenntartható fejlődési célokat ökológiai alapon kell értelmezni, hiszen az alapvető emberi jogok nem értelmezhetőek az egészséges környezethez való jogtól, illetve a környezet védelmétől elkülönülten, mint ahogy sem a gazdaság, sem pedig a társadalom nem működhet hosszabb távon a környezet védelmét figyelmen kívül hagyva. A jövő nemzedékek érdekeinek védelme, jogai a jelen nemzedékek esetében kötelezettségként jelennek meg. Ennek lényege, hogy a jelen generáció képviselői nem használhatják korlátozás nélkül a rendelkezésre álló javakat, figyelemmel kell lenniük a jövő nemzedékek méltányos érdekeire.”
A gyakorlati megvalósítása, hogy ezek az emberi jogok ténylegesen szerepet kapjanak, – ténylegesen védjük azokat, – az a június 30-i tárgyaláson a Győri Törvényszéken történhetne meg.
Ezért kérjük tisztelettel Pilismarót közössége nevében, hogy a június 30-ra kiírt perben érdekelt félként szólaljon fel Pilismarót és az egész Dunakanyar lakosságának, a jövő nemzedékének, valamint a természeti kincseinek védelme érdekében, szólaljon fel a kavicsbánya, mint környezetet károsító beruházás ellen.
Pilismarót, 2022. 06. 23.