Mit tettünk eddig?
A földterület rövid története
A terület tulajdonjogának története a kárpótlás időszakáig nyúlik vissza. Ez a földrészlet legelőként volt nyilvántartva. A Sárisápi MGTSZ főkönyvelője tudta, hogy milyen értékes kincs rejtőzik a föld alatt, így amikor a kárpótlásban ki lehetett kérni a földeket, ő ezt a területet kérte. Hajnal Jánosné, Mária néni, akinek köszönhető, hogy a romok megmaradtak, egyesületünkkel megállapodást kötött, így a terület ismét a közönség elé kerülhetett. Sajnos Mária néni már nincs közöttünk, de az általa nyújtott támogatást az örökösök viszik tovább.
2023- a romok megtisztítása
2023-ban kezdtük meg a pilismaróti római kori kiserőd (Solva 19) területének kitisztítását és átjárhatóvá tételét. Célunk az volt, hogy a még meglévő romok láthatóvá váljanak, miközben a terület természeti értékeit is megőrizzük. A romokhoz vezető Pilismaróti-patak mentén tanösvényt építettünk.
A növényzet visszaszorításával fokozatosan előtűntek a korábban rejtőző falmaradványok.
2024 – A romok állapotának felismerése
A terület gondozását 2024-ben is folytattuk. A gyalogakácot visszavágtuk, az aranyvesszőt rendszeresen kaszáljuk; az év során három alkalommal végeztünk kaszálást.
Azóta is folyamatosan gondozzuk a területet és rendszeresen kaszáljuk, mert a gyalogakác visszaszorítása nem egyszeri feladat. A növény újra és újra kihajt, ezért a terület megtisztítása és fenntartása folyamatos munkát igényel.
A megtisztított területen azonban egyértelművé vált, hogy a megmaradt falak hosszú távú védelme nélkül a lelőhely tovább pusztulhat. A 2024 szeptemberében érkező árvíz ismét köveket mozdított ki a falakból, és a kötőanyag is kimosódott.
2025 – A lelőhely felmérése
2025-ben részletes geodéziai felmérést készíttettünk a 0148 hrsz.-ú területről. A felmérés szintvonalakat, szintadatokat és a felszínen érzékelhető rommaradványokat is rögzített. A geodéziai felmérést Balogh Tamás készítette, 2025. augusztus 14-i keltezéssel.
A felmérés mellett 3D lézerszkennelésből származó pontfelhős adatokat is kaptunk. Ezek segítségével olyan részletes képet kaptunk a területről, amelyen a felszín alatt kirajzolódtak a falak körvonalai és épületrészek is érzékelhetők. Itt látható, hogy milyen mértékű már az állagromlás.
Szakmai együttműködés és a következő vizsgálatok előkészítése
A romok állapotának megismerése után kapcsolatba léptünk a Balassa Bálint Múzeummal, és szakmai segítséget kértünk a további munkához. Külső szakértőként dr. Láng Orsolya régészt is bevontuk a projektbe.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetével egyeztetve további roncsolásmentes régészeti vizsgálatokat is előkészítettünk. Az indikatív ajánlat alapján a magnetométeres vizsgálatnál az „A” variáns, egy 1 hektáros terület vizsgálata merült fel. Ennek célja a lelőhely észak–déli kiterjedésének vizsgálata.
Talajradaros vizsgálatot az erőd belsejében, valamint az erőd és a fossa közötti területen terveztünk, hogy a felszín alatt rejtőző objektumokról is további információkat szerezzünk.
A vizsgálatok eredményei segíthetnek annak meghatározásában, hogy mely falmaradványokat érdemes konzerválni és bemutatni, és melyeket célszerű a hosszú távú védelem érdekében visszatemetni.
Innen folytatjuk
A célunk továbbra is egy olyan megoldás kialakítása, amely megvédi a római kori kiserőd még meglévő maradványait, ugyanakkor megőrzi a terület természetes karakterét és kialakult ökoszisztémáját.
A munka folytatódik: kutatással, felméréssel és szakmai együttműködéssel keressük azt a megoldást, amely hosszú távon megőrzi a kiserőd értékeit, és a nagyközönség számára is láthatóvá és értelmezhetővé teszi azokat.
Ilyen most a terület
Az egykori kiserőd környezete ma természetközeli, gondozott területként kapcsolódik a Herkules tanösvényhez és a Dunakanyarhoz.
