2021. 07. 14-én a Győri Ítélőtábla az alperes – a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal – KE-06/KTO-04259-2/2020. számú határozatát megsemmisítette, vagyis a kiadott környezetvédelmi engedély érvényes.
Részlet a határozatból: „A környezetvédelmi engedély adott tevékenység végzésére konkrétan nem jogosít fel,tehát a földvédelmi hatóság külön engedélyezési eljárásban pontosan meg fogja határozni, mely termőföldeken végezhető beruházás. Ha az ezzel kapcsolatos előírásokat felperes esetleg nem teljesíti, az már külön eljárás keretében vizsgálandó kérdés. „
Tehát azzal, hogy a GM-PRO Kft-nak érvényes környezetvédelmi engedélye van, még nem kezdhet bányászatot a területen, hiszen még nagyon sok engedélyt be kell szereznie, amik nem valósultak meg:
1. A termőföldek művelésből való kivonása és más célú használat engedélyezése.
2. Bányászati Műszaki Terv jóváhagyása.
A műszaki terv beadásakor a GM-PRO Kft.-nek igazolnia kell az összes, bányatevékenységgel érintett ingatlanra az igénybevételi jogosultságot, amit megtehet
a) az ingatlan tulajdonosával, – állami terület esetén annak vagyonkezelőjével – megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodással,
b.) vagy hozzájáruló nyilatkozattal,
c.) vagy egy jogosultságot megállapító végleges hatósági határozattal vagy bírói végzéssel;
3. Településrendezési eszközök módosítása: a terület Kidz-ről,(Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi-sport terület) Kb-B-re, (Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya)
Ennek folyamata nem zárult le, mert a partnerek ( a falu lakossága) véleményének beérkezése után, még sok lépésen kellet volna megtennie az önkormányzatnak, hogy állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal felé a kérelmet benyújthassák.
A lépések, amiket nem tett meg az Önkormányzat:
1. A lakossági fórum megtartása után a polgármester a beérkezett partnerségi véleményeket ( a falu lakossága ) ismerteti a képviselő-testülettel, amely elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A partnerségi vélemények egyértelműen a „nem kell bánya” mellett voksoltak.
2. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell.
3. A partnerségi egyeztetés a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.
4. Ezt követően a polgármester a végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel.
5. A kérelemhez mellékelni kell: a) a partnerségi egyeztetést lezáró döntést, (ami nincs) b) a településrendezési eszköz tervezetét, c) a megalapozó vizsgálatot és szakmai javaslatot, d) valamint ezek másolati példányát elektronikus adathordozón.
6. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást, melyre a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton meghívja az Eljr. 9. mellékletben szereplő valamennyi államigazgatási szervet, az érintett területi és települési önkormányzatokat. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és a záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközök elfogadásához vagy elutasításához.
8. A településrendezési eszközök módosítása az főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal végső szakmai véleményének birtokában hagyható jóvá.
Tehát mivel eddig sem az 1. sem a 2. és sem a 3. lépés nem történt meg, ez elég nagy akadálya a bánya nyitásának!
Egyesületünk, bejegyzett civil szervezetként – élve jogával- ügyfélként jelentkezett be, mind a Járási Földhivatalhoz , mind a Bányafelügyelethez. A hatóságoktól azt az információt kaptuk, hogy a bányavállalkozó nem indította el a termőföldek művelésből való kivonása és más célú használat engedélyezését, valamint nem nyújtotta be a Bányászati Műszaki Terv jóváhagyását sem.
További lépésként a Kúriához fordulunk a Győri Ítélőtábla határozatának felülvizsgálata miatt, valamint elindítottuk a terület helyi jelentőségű védett természeti területté való nyilvánítását, melynek jelentőségéről és folyamatáról a későbbiekben adunk tájékoztatást.