2023. április 02-án Egyesületünk ügyfélként bejelentkezett a GM-Pro Kft. környezetvédelmi eljárásába és megküldtük észrevételünket a Kormányhivatal Környezet-és természetvédelmi Osztályára.
Alulírott Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület az alábbi észrevételeket szeretnénk tenni a GM-PRO Kft. környezetvédelmi engedélyezési eljárásával kapcsolatosan, mind a Tervdokumentáció tartalmára, mind a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra hivatkozva.
Egyesületünk véleménye szerint
1. A sóderbánya nyitása jelentős terhet róna nemcsak Pilismarótra hanem az egész Dunakanyarra. A sóderbányák káros hatásait az alapvető jogok biztosának AJB-1078/2012. számú jelentése is elemzi.
2. A 2015-ben kiadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT2) és a 2021-ben megújított VGT3 között eltelt időben a víztest állapota romlott! Az EDIVIZIG a sekély víztest állapota szempontjából nem tanácsol olyan beavatkozást a környéken, amely a felszín alatti vizek állapotát tovább rontja!
3. A tervezett bánya hatással lehet az ivóvízbázisra, valamint a nagy mennyiségű vízi jármű havariája esetén kockázatot jelent a parti szűrésű kutakra.
4. A GM Pro Kft. által benyújtott Hatástanulmány több szempontból hiányos: nem szerepel benne hidrogeológiai modellezés, mellyel megállapítható lenne a bányató vizének talajvíz és Duna víz pótlódási arányai, valamint nem számolnak a hőmérséklet emelkedésével járó párolgás növekedésével sem és nem foglalkoznak az ivóvízbázis veszélyeztetettségével sem.
5. A bánya területe 30 méterre fekszik Pilismarót üdülő területétől, ahol nincs vezetékes ivóvíz szolgáltatás, hanem kutakról veszik az ivóvizet is. A területen kb. 100 fő állandó lakos él, és tavasztól kezdődően ez a szám 600-800 főre duzzad. A Hatástanulmányban nem számolták ki a bánya hatását a kutakra.
6. A bánya által okozott zaj szempontjából rossz adatokkal számoltak, így nem jól számolták ki a hatásterületet, nem vették figyelembe, hogy a víz felszínén gyorsabban terjed a hang, nem számoltak Zebegény és Szob érintettségével. A zaj hatásai érinti Zebegény teljes területét, valamint Szob bányával szemben épült lakóházait.
7. A közúti szállítás 80 jármű/nap 16 órás szállítási idő alatt, ami jelentős forgalmat generál a 11-es számú főút mellett fekvő településekre Esztergom és Budapest között. Az út mellett lévő házak vályog falazatúak betonalap nélkül. Ezekre ható 25 éven keresztüli rezgés miatt a házak megrepednek.
8. Pilismarót Tájképvédelmi terület, szerepel a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében, az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút közvetlenül a bánya területe előtt menne el.
9. A bánya területe jó minőségű termőföldeket, valamint erdő területet érint. Az ingatlanok tulajdonosai – a hatástanulmányban foglaltakkal ellentétben – nem tudnak arról, hogy termőföldjük más célú hasznosításának az engedélyezése folyamatban lenne.
10. Új, védett fajok jelentek meg a területen és további fokozottan védett fajok megjelenése is lehetséges, ehhez további kutatás szükséges.
11. Pilismarót és a környék települései szerepelnek a Kormány 429/2020. (IX. 14.) turisztikai térségek meghatározásáról szóló rendeletében, Budapest környéke turisztikai terület részeként, ezért az itt lévő települések az idegenforgalom növekedésének az irányába indultak el az elmúlt években. A bánya hatására csökken a szállásadók bevétele, ezáltal a települések adóbevétele is.
12. A környéken élők ingatlanjai elértéktelenednének nemcsak Pilismaróton, hanem Zebegényben és Szobon is lehet ezzel számolni.
13. Költség-haszon elemzés egyáltalán nem készült és lehetőleg olyan, amiben már a tájképi érték, a kikapcsolódási helyszín, a szénmegkötés és minden egyéb hasonló is megjelenik.
14. Egyesületünk által indított petíciókat a Dunakanyar védelme érdekében több, mint 20 000 fő írta alá. (1. mellékletként csatolva)
Részletezés
1. Új, megjelenő fajok
A 2019. decemberében kiadott Környezeti Hatástanulmányhoz az M11-es mellékletben szereplő Környezeti Hatásvizsgálat természetvédelmi részét az Enviro-Industry Kft. 2019. novemberében készítette.
A WWF 2020.07.30. májusában végzett felmérése során több védett növényt talált a területen:
Báránypirosító (Alkanna tinctoria),
Pusztai árvalányhaj (Stipa joannis)
Kései szegfű (Dianthus serotinus),
valamint megjelent a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) és az eurázsiai hód is.
A WWF jelentése szerint a védett növényfajok és értékes homoki kísérőfajok olyan megmaradt élőhelyfoltokat jeleznek, ahol a kimutatott védett fajokon kívül további védett, vagy fokozottan védett fajok előfordulása is várható. A Kisalföld Duna menti homokpusztai maradványterületein előfordul többek között a védett sisakos sáska (Acrida hungarica), imádkozó sáska (Mantis religiosa), rézsikló (Coronella austriaca), a fürge gyík (Lacerta agilis) és zöld gyík (Lacerta viridis), védett fészkelő madárfajok és a fokozottan védett magyar futrinka (Carabus hungaricus).
Ezek és további védett fajok előfordulása a számukra alkalmas élőhelyek megléte miatt vizsgálandó a területen.
2. melléklet WWF vizsgálati eredménye
3. melléklet DINPI 1. és 2. számú levele
2. Felszín alatti vizek, ivóvízbázis
A Kormány 219/2004. (VII. 21.) rendelete a felszín alatti vizek védelméről
4. § (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében:
b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon;
d) a gyenge állapotú és a külön jogszabály szerinti kritériumok alapján veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon;
Mivel a bánya területe jelentős 122 ha nyílt vízfelület, mely tó formájában lenne jelen a környéken, ezért egyesületünk szakvéleményt kért az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a 27420-0002/2022 ügyiratszámú levelében leírja, hogy hiányos a HT:
– a hatástanulmány nem tartalmaz információkat a nagyvízi mederre vonatkozó lehetséges változásokról;
– hiányzik egy hidrogeológiai modellezés, mellyel megállapítható lenne a bányató vizének talajvíz és Duna víz pótlódási arányai, valamint fontos lenne a párolgásra számításokat végezni, mivel a területen a víztest mennyiségi állapota gyenge.
Az OVF megállapította a következőket is:
– a nagy tófelület miatt magas párolgási veszteség adódik, mely a modellezés eredményeitől függően jelentősen csökkentheti a felszín alatti vízkészletet is;
– a bányaterület jelentős része több szempontból is, a felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriájú területnek minősül;
– a nagy mennyiségű vízi-jármű havariája esetén pedig vízminőségi kockázat jelentkezhet a parti szűrésű ivóvízbázisra.
Az Észak-Dunántúli Vízügyi igazgatóság 33106-0003/2022 iktatószámú levelében kitért rá,
– hogy a 122 ha nyílt vízfelület jelentős terület;
– a keletkező bányató szabad vízfelülete megnöveli a talajvíz párolgását;
2019-ben készült a HT, akkor a 2015-ben kiadott Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT2) volt érvényben, azóta kiadták 2021-ben a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv harmadik felülvizsgálatát a VGT3-at.
2019-ben a víztest értékelése során a mennyiségi és kémiai szempontból is gyenge minősítést kapott.
Az elvégzett tesztek eredménye alapján a VGT3 szerint 2021-re a víztest állapota romlott!
A VGT2-ben megállapítható volt egy enyhe talajvízszint süllyedés, de a VGT3 értékelése során a víztest, mind a vízmérleg, mind a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák során, valamint a süllyedés teszt alapján is gyenge minősítést kapott.
Az EDIVIZIG a sekély víztest állapota szempontjából nem tanácsol olyan beavatkozást a környéken, amely a felszín alatti vizek állapotát tovább rontja!
Az EDUVIZIG véleménye szerint a tervezett bánya területe ráesik a a dömösi üzemelő sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületére, ami befolyásolhatja minőségileg és mennyiségileg az ivóvízbázist.
Hiányzik a hatástanulmányból, hogy a bányató milyen hatást váltana ki a felszín alatti vizekre, nincs számszerűsítve, hogy mekkora vízelvonást jelentene a többletpárolgás és ezek milyen mértékben hatnának a vízbázis vízkivételére. A HT nem foglalkozik a vízbázis veszélyeztetettségével, valamint a vízbázisra gyakorolt hatással, nincs havaria-terv arra vonatkozólag, hogy mi történik a bányató szennyeződése esetén.
Mivel a bányászat során a talajvízből táplálkozik a bányató és a HT szerint 12 m mélyre ásnak le, fennáll a veszélye annak, hogy a nyitott vízfelületről az 5 m mélyen lévő felszín alatti víz, valamint idővel az ivóvízbázis elszennyeződik, ihatatlanná téve két település ( Pilismarót, Dömös) több mint 3 000 ember ivóvízkészletét.
A tervezett bánya 30 m-re fekszik Pilismarót üdülőterületétől, ahol kb. 100 fő állandó lakos él. A területen nincs vezetékes ivóvíz, az itt lakók kutakból nyerik a ivóvizet. A kutak ugyanazon a hidrogeológiai B védőterületen fekszenek mint a bánya. A bánya kockázatot jelent ezekre a ivóvíz kutakra is, mind a talajvízcsökkenés szempontjából, mind az elszennyeződés miatt.
Egyesületünk véleménye szerint és a Kormány rendelete értelmében a felszín alatti vizek, valamint az ivóvízkészlet védelme érdekében nem javasolt sóderbánya nyitása az adott területen, mivel tovább rontja a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapotát, valamint veszélyezteti az ivóvízbázist.
Szakvélemények 4. és 5. mellékletként csatolva.
3. Zaj
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza, hogy a környezeti hatástanulmány készítésekor mi alapján kell meghatározni a hatásterületet. A teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.
II. A hatásterület meghatározásának szempontjai
1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is
a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint
b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.
2. A közvetlen hatások területei azok ahol
a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,
3.1. A tervezett tevékenység megvalósítása esetén várható zajkibocsátás (HT. 6.6. pont, 125. o.)
3.1.1. Szomszédos településekre ható zaj HT 127. o. 6.2.5. ábra és 6.2.4. ábra.
A termelést végző gépek zaja (124. o.)
vonóvedres kotrógép LW = 104 dB
merítéklétrás kotró LW = 104 dB
úszó kotró LW = 101 dB
hosszúgémes árokásó kotró LW = 101 dB
mosó-osztályozó LW = 101 dB
homlokrakodó, markoló, dózer LW = 110 dB
A 6.2.4 ábrán (126.o) közvetlenül a bányagépek mellett csak 40-44 dB zajszinttel számoltak, ami nem lehetséges ilyen zajhatású gépek mellett!
A zajhatás számításánál nem vették figyelembe a helyi adottságokat: Szob, Zebegény és Pilismarót egy medencében fekszik (HT 52. o.), ami visszaveri a hangot, valamint a települések között a Duna folyik. A hang terjedési sebessége a levegőben 343, 2 m/s, míg ez a terjedési sebesség vízben 1450 m/s.
A hatástanulmányban rosszul számolták ki a bánya hatásterületét a zaj szempontjából: rossz adatokkal számoltak, 44 dB-ellel 100 dB helyett, valamint nem vették figyelembe, hogy az érintett környezeti elemben, a vízben a hang terjedési sebessége többszöröse mint a levegőben.
Egy HT-ban meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet, a mi esetünkben a vízen.
A HT-ban nem található pontos számítás arra sem, hogy az uszályokba a szállítószalagon berakodott sóder milyen zajjal fog járni napi 12 órán keresztül.
A teli uszályok száma 13-16 db/nap, ami napi 26-32 db uszály forgalmat jelent. A HT-ban nincsen semmi számítás arra, hogy a megnövekedett uszály forgalom milyen hatásokat okoz a környezetére: a zaj, a CO2 kibocsátás szempontjából.
Arra sincs semmi információ, hogy a várakozó uszályok a part melyik részén fognak kikötni.
Tehát a zajterhelést nem számolták ki a környező településekre, valamint a HT-ban megadott zaj terjedési adatok nem pontosak. Ez nem csak a szomszédos településekre hat, hanem a 30 m-re és a 400 m-re élő lakókra, a növény és állatvilágra is egyaránt.
Zaj közúton
HT. 91 oldal 3.2.1 ábra szerint a 6. számú csomópontnál javasolják a közúti szállítást megoldani a bánya területéről. Ez azt jelenti, az amúgy is terhelt 11-es számú főúton fogják a bányából a közúti szállítást megoldani 7,5-20 t-ás teherautókkal Pilismarót teljes területén keresztül Budapest irányában, valamint Esztergom felé.
A főút mellett élők nagy zaj és rezgés terhelést kapnak forgalmi csúcsidőben, plusz napi 16 órában terhelné még őket a bánya miatt megnövekedett tehergépjármű forgalom.
(HT. 125. oldal). A tervezett szállítás 80 jármű/nap 16 órás szállítási idő alatt. Egy nagyobb teherautó zaja 90dB. A főút mellett élők napi 16 órában 55 decibelnél magasabb közúti zajnak lennének kitéve, ami az egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ilyen zajszintnek való hosszú távú kitettség kedvezőtlen hatású az egészségre.
5. CO2 kibocsátás
Az uszályforgalom, ami 26-32 napi uszályt jelent a HT szerint, valamint a közúton történő 80 db teherautó jelentős CO2 kibocsátást eredményez nemcsak a környéken, hanem a teljes Dunakanyar területén.
6. Termőföldek művelés alóli kivonása téves információ
Az Alaptörvény P) cikke kimondja, hogy a „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
A tervezett bánya területe jó minőségű termőföldeket és erdő területeket érint. Ahogy a vizeinket, úgy a jó minőségű termőföldeket is törvény védi, a termőföldek védelmét sem előzheti meg bányászati érdek.
A 2019-ben készült környezetvédelmi hatástanulmány (48. oldala) szerint az érintett terület egy része termőföld, vagy erdő, amelyek más célú hasznosítása iránti eljárás a hatástanulmány készítője szerint akkor folyamatban volt.
Egyesületünk felkereste a bányanyitással érintett területen fekvő termőföldek tulajdonosait, akik közül többen nyilatkoztak arról, hogy nem értesítette őket senki, hogy a bányanyitás miatt a termőföldjük más célú hasznosítása iránti eljárások megindultak volna. A magánszemélyek neveit adatvédelmi okokból nem közöljük, de csatoljuk a Vérteserdő Zrt. nyilatkozatát. (6. számú melléklet)
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály bányatelket megállapító PE/V/1267-15/2020. számú határozata szerint:
a) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Földhivatali Osztály előírása alapján: „A tervezett beruházás átlagnál jobb minőségű termőföldet is érint, ezért azok más célú hasznosítása nem javasolt.”
b) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Földhivatali Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály előírása alapján: „A vizsgált területen a közhiteles hatósági nyilvántartás adatai szerint két ismert nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint: 2517 („Pilismarót-Felső-Szélesek”), valamint 2518 („Pilismarót-Eminenciások I.”).”
c) A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály előírása alapján: „Az erdészeti hatóság az igénybevételt csak megfelelő térmértékű csereerdősítés mellett tartja elfogadhatónak”.
A véleményünk szerint csereerdősítés a GM-PRO Kft részéről nem lehetséges, mivel nincs a tulajdonában földterület, valamint a teljes bányaterületet kitermelés alá vonja a HT szerint. A területen hozzávetőlegesen 50 ha erdőterület van.
Az Energiaügyi Minisztérium Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal KE-06/KTO/00156-7/2020. számú határozatát megsemmisítő KMF/2199-1/2023-EM számú határozatában egyebek mellett azt is rögzíti a földügyi hatóságot idézve:
„a Tfvt. 15/B. §-a értelmében célkitermelőhely, anyagnyerőhely és külfejtéses bányászati tevékenység céljából kizárólag általánosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető! […] Továbbá a más célú hasznosítási engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól”.
7. További jogszabályi érvek a bánya megnyitása ellen
7.1. Pilismarót teljes közigazgatási területe a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, illetve a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásairól szóló 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet szerinti Tájképvédelmi terület övezet elnevezésű országos övezet része. A rendelet 4. § (2) bekezdése szerint „A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében – a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – meg kell határozni
a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi szabályait,
b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.”.
A rendelet 4. § (3) bekezdése szerint bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.
-
7.2. Pilismarót és a környék települései szerepelnek a Kormány 429/2020. (IX. 14.) turisztikai térségek meghatározásáról szóló rendeletében, Budapest környéke kiemelt turisztikai terület részeként.
Véleményünk szerint a Dunakanyar olyan kiemelt jelentőségű terület, melyet az idelátogatók a páratlan panoráma, a természetközeliség miatt keresnek fel. 2021-ben a Pilisi Parkerdő területére 32 millió látogatót regisztráltak, melynek nagyobb része a Dunakanyarba látogatnak. A dunakanyari települések – Szob, Zebegény, Dömös, Visegrád – az ide látogató és az itt pihenő vendégforgalomra építették fel a településük jövőjét. A tervezett bánya a Dunakanyar minden részéről látható, megváltoztatja a Dunakanyar ikonikus látképét, a 25 éven keresztül tartó bányászat zaja és a por elriasztja turistákat, szálló vendégeket. Az elmúlt 5 évben nőtt a szállásadók száma Pilismaróton és Zebegényben.
A bánya nyitásával a turisták elmaradása miatt csökkenni fog a vendégéjszakák száma, ezáltal csökken a szállásadók és a települések bevétele.
Szob és Zebegény Önkormányzatának határozatai a 7. és 8. mellékletként csatolva.
7.3. Pilismarót szerepel a 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet mellékletének 1.18. pontja és 3. 2. pontja szerint a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján ez azt jelenti, hogy az érintett területek kiemelkedő értékeket hordoznak, amiket mindenki köteles megóvni.
A törvény 3. § (4) bekezdése szerint
„A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen
a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,
b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,
c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,
d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,
e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,
f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.”
Ezúton kérjük a Tisztelt Kormányhivatalt, hogy a GM-PRO Kft által megkért, Pilismarótra tervezett külszíni fejtéses sóderbányára a környezetvédelmi engedélyét elutasítani szíveskedjék, hiszen ez a bánya nem csak Pilismarótra lesz kihatással, hanem a teljes Dunakanyarra és közvetve Magyarország megítélésére is
Mellékletek:
1. sz. : Petíciók átadás-átvétel.
2. sz. : WWF vizsgálati eredménye
3. sz. : DINPI 1. és 2. számú levele
4. sz. : Országos Vízügyi Főigazgatóság szakvéleménye
5. sz. : Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye
6. sz. Vérteserdő Zrt. nyilatkozata
7. sz. : Szob Önkormányzatának határozata
8. sz. : Zebegény Önkormányzatának határozata
Pilismarót, 2023. április 02.
Tisztelettel!